NAGY NÉPVÁNDORLÁS FOLYIK, VÉDJÜK MAGUNKAT ÉS EURÓPÁT: Magyarország nagykövete nyilatkozott a migránsokról és a határzárról

Magyarország álláspontja az, hogy külön kell választani a politikai és a gazdasági migránsokat. Nem mindegy, hogy valaki a jobb élet reményében indult útnak, vagy mert a hazájában háború van - nyilatkozta Pintér Attila Magyarország szerbiai nagykövete a Telegrafnak.

Magyarország a menekültválság, és a következményeként kialakult kaotikus helyzet gyakran témája a nemzetközi és a szerb médiának, valamint Szerbia szerte, a hivatalokban és kávézókban folyó beszélgetéseknek. Mi volt a valódi oka a kerítésemelésnek, mi Orbán Viktor miniszterelnök igazi célja, őszinte barátaink-e a magyarok – ezekre a kérdésekre a legilletékesebb választ adni dr. Pintér Attila, Magyarország szerbiai nagykövete. Pintér úr tavaly év vége óta Magyarország nagykövete Szerbiában, és ezt megelőzően a Külügyminisztériumban a Nyugat-Balkánért felelős igazgató volt.

Szerbiában sok reagálást váltott ki a biztonsági határzár felemelései. Mi az oka a felemelésének, és olyanok-e az eredmények, amilyenekre Magyarország számított?

Preporučujemo

- A magyar kormány célja a kerítés megépítésével az, hogy az illegális migránsok, akik eddig a zöldhatáron léptek hazánk területére, a jövőben a legális határátkelőhelyeket vegyék igénybe. Az ideiglenes biztonsági határzár csak az illegális határátlépést akadályozza meg, a legális határátkelőket továbbra is lehet használni. A kerítés megépítése nem Szerbia ellen irányul. Magyarországra ebben az évben szeptember 9-ig 175 868 illegális bevándorló érkezett, 99,5%-uk Szerbia felől, ahová Macedóniából, illetve Görögországból érkeztek. E számok világossá teszik, nem migrációs hullámról, hanem népvándorlásról van szó, amellyel hosszabb távon számolni kell. Az EU-tagállamok közül a népességhez és a GDP-hez viszonyítva Magyarországra érkezik a legtöbb illegális bevándorló és ez az elképesztő nyomás Magyarország számára súlyos technikai és kapacitásbeli problémákat okoz. Természetesen bízunk abban, hogy közös európai megoldás születhet a probléma kezelésére, de a jelenlegi helyzetben nem tudunk erre várni. Magyarországnak joga és kötelessége a magyar és schengeni határok védelme, és az EU-s jogszabályok betartása. Amennyiben ennek nem teszünk eleget, úgy azzal számolhatnánk, hogy előbb-utóbb kikerülünk a schengeni rendszerből, amelynek többek között nagyon komoly gazdasági hatásai is lennének. A Schengeni Kódexben foglaltak szerint Magyarország kötelessége a külső határok biztosítása, a migránsok áradatának a külső határnál történő feltartóztatása és a bevándorlók külső határnál történő regisztrációja.

Mi Magyarország álláspontja a migránsokat illetően? Letelepítenek-e majd egyeseket Magyarországon, és ez milyen kritériumok szerint történne?

- Magyarország álláspontja az, hogy a politikai menekülteket és a gazdasági bevándorlókat külön kell választani. Nem mindegy, hogy valaki a jobb élet reményében kelt útra vagy azért, mert hazájában háború van. Magyarország a politikai üldözötteket eddig is befogadta, és ezután sem lesz másként. Ahhoz, hogy el lehessen dönteni ki a politikai menekült és ki a gazdasági bevándorló, minden személy esetében le kell folytatni a szükséges eljárást. Magyarország következetesen betartja a schengeni és a dublini előírásokat, hiszen úgy véli, ha akár egyetlen ország is elmulasztja ezt, azzal a többi ország kerül nehezebb helyzetbe. A magyar hatóságok azon dolgoznak, hogy a migránsok regisztrációja, ellátása a lehetőségekhez képest zökkenőmentes legyen. A hozzánk érkező bevándorlókat regisztráljuk, és menedékkérelem benyújtása esetén megkezdjük a menedékjogi eljárás lefolytatását. Az uniós jogszabályok értelmében érvényes utazási okmányok és vízum nélkül senki nem utazhat tovább az EU más országába. Nagyon gyakran a bevándorlók együttműködésének hiánya nehezíti meg a hatóságok munkáját, hiszen nem hajlandóak arra, hogy regisztráljanak és ennek keretében ujjlenyomatot vegyenek tőlük. Azonban az a menekült, aki megtagadja az együttműködést a magyar hatóságokkal, nem hajlandó bemenni a kijelölt létesítménybe, nem hajlandó regisztrációnak alávetni magát, arról a magyar állam nem tud gondoskodni. Tekintettel arra, hogy a nyugat-balkáni migrációs útvonal ma már sokkal jelentősebb, mint bármely másik európai útvonal, a magyar kormány kezdeményezte egy migrációs konferencia összehívását, amelynek Budapest adna otthont októberben. A konferencia, amelyre az elképzelések szerint meghívást kapnának az EU-tagállamok, az Európai Bizottság, az Európai Külügyi Szolgálat, az ENSZ illetékes szervei és a nyugat-balkáni államok képviselői, azt a célt szolgálná, hogy ráirányítsa a figyelmet a nyugat-balkáni útvonalra és megoldást keressen a helyzetre.

Mi a véleménye Szerbia erőfeszítéseiről a migrációs válságot illetően?

- Szerbia, Magyarországhoz hasonlóan erején felül teljesít ebben a válságban, amelynek a vége még egyáltalán nem látszik. A szerb kormány és az érintett önkormányzatok elképesztő erőfeszítéseket tesznek, miközben külső segítségre eddig alig számíthattak. Itt hadd tegyek említést arról a hatalmas munkát, amelyet a magyarkanizsai polgármester és munkatársai végeztek. Az UNHCR munkatársai döbbenten látták, hogy a település önerőből a migránsok számára olyan körülményeket teremtett, amely e nemzetközi szervezetnek is dicséretére válna. Meggyőződésem, hogy Szerbiát nem szabad magára hagyni ebben a küzdelemben, hiszen annak beláthatatlan következményei lennének. Bár Magyarországon most minden szükséges forrást ugyanerre a célra fordítunk, a közelmúltban azt javasoltam a magyar kormánynak, hogy lehetőségeinkhez mérten nyújtsunk segítséget a leginkább rászorult szerbiai településeknek.

Milyen az együttműködés a magyar és a szerb rendőrség között a migrációs válságban?

- Belügyminisztériumaink és rendőrségeink együttműködése szoros, a két belügyminiszter legutóbb szeptember 10-én találkozott és egyeztetett egymással. A szerb hatóságokkal történő folyamatos munka és a napi szintű aktív kapcsolat eredményeként bizalmi viszony alakult ki. A szerb belügyi szervek a magyar hatóságokat az egyik legaktívabb együttműködő partnereikként tartják számon. A térségünket érintő migrációs helyzet kezeléséhez segítséget nyújtanak a közös határőrizeti csoportok egyrészt a szerb-macedón határon, amiről júniusban állapodott meg a szerb-magyar-osztrák belügyminiszter, illetve ennek szeptember 4-i, Macedóniával történ kibővítése, ami lehetővé teszi a macedón-görög határon történő közös járőrözést. Az illegális migráció elleni küzdelem területén értünk el közös eredményeket, melyeknek köszönhetően Szerbiában több embercsempészéssel gyanúsított személy került letartóztatásra. A napokban került felállításra egy AT-HU-SRB közös nyomozócsoport, amely az illegális migrációt segítő nemzetközi bűnszervezetek ellen fog hatékonyan fellépni.

Van-e valami amit Szerbia és a régió országai ilyen vonatkozásban megtehetnek, de eddig nem került rá sor?

- Szerbia és a délkelet-európai régió országai éppúgy áldozatai az illegális migrációnak, mint Magyarország, mivel a migránsok nyugat-európai államokba tartanak, így országaink csak tranzitországot jelentenek számukra. Amennyiben azt hallják, hogy az EU egyes tagállamai tárt karokkal fogadják őket, nincs az a rendőri erő, amely fel tudná tartóztatni őket. A macedón rendőrség augusztus végén kísérletet tett erre, majd két nap elteltével kénytelen volt engedni. Megjegyzem, a macedón-görög határon történt események meglehetősen szürreálisak voltak, hiszen a migránsok valójában a schengeni övezetből törtek ki. A lényeg: ha nincs átfogó európai megoldás a helyzet kezelésére, ne a nyugat-balkáni államoktól várjuk a megoldást és tegyük őket felelőssé.

Melyek a magyar kormány következő lépései a Szerbiával való határon kialakított biztonsági kerítést illetően? A vasúton kapukat kívánnak kialakítani?

- A Magyar Országgyűlés által elfogadott törvénymódosítás célja, hogy mindenki a kijelölt határátkelőkön lépjen be a schengeni övezetbe, az Európai Unió területére, mert csak így biztosítható az európai uniós jogszabályok betartatása és a humanitárius segítségnyújtás. A Parlament által elfogadott változtatások szerint az illegális határátlépés és a határzár megrongálása letöltendő börtönbüntetéssel és kiutasítással lesz szankcionálható. Az illetékes hatóságok, és a bírák gyorsított eljárásban döntenek majd arról, hogy ki léphet be Magyarországra és ki nem.

Az egész világ elítélte a magyar újságírónőt, aki rugdosta a menekülteket. Ilyen jelenetek károsak Magyarország megítélésére a világban. Mi a véleménye erről?

- Úgy vélem, minden jóérzésű embert megdöbbentett ez az eset, amelyet magam részéről maximálisan elítélek. Karjában gyermekét vivő szülőt, gyermeket bántalmazni aljas dolog, amire semmilyen körülmények között sem lehet mentség. Azt ugyanakkor szeretném jelezni, hogy egyetlen ember felelőtlen magatartásáról van szó, nem pedig arról, hogy minden magyar ember így gondolkodna vagy akár képes lenne hasonló tett elkövetésére. Reményeim szerint ez az eset nem befolyásolja a józan gondolkodású emberekben kialakult Magyarország-képet.

Hogy látja a menekültválság végleges megoldását? Van-e egyáltalán megoldás, vagy ez tovább folytatódik még nagyobb ütemben?

- Minden problémát úgy lehet megoldani, ha annak kiváltó okát próbáljuk megkeresni és ott teszünk kísérletet az orvosolásra. Jelenleg úgy látom, hogy a migrációs krízisre adott válaszok egyelőre csak a tüneti kezelést tették lehetővé, a probléma megoldását nem. E problémára a megoldás nem Európában van, hanem a kontinens határain kívül. Ott kell méltó életkörülményeket teremteni, ahol ezek az emberek megszülettek és abban kell nekik segítséget nyújtani, hogy politikai vagy gazdasági okokból kifolyólag ne kelljen szülőföldjüket elhagyniuk. Utóbbi vonatkozásában, úgy vélem, az EU, - a politikai megoldásokban való aktív szerepvállalása mellett (Főképviselő különmegbízottja) – a fejlesztéspolitika eszközeivel is igyekszik megfelelő támaszt nyújtani. Szeretném jelezni, hogy a magyar kormányzat elkötelezett a probléma gyökerének orvoslásában, ezért részt vett az afganisztáni és 120 katonával jelenleg is részt vesz az iraki békefenntartó misszióban.

Hogyan ítélné meg Szerbia és Magyarország jelenlegi viszonyát? Mit kellene tenni annak érdekében, hogy javuljanak, és mik a legnagyobb különbségek?

- A magyar-szerb kétoldalú kapcsolatok kiválóak, talán soha nem voltak ennyire jók és kiegyensúlyozottak, mint ma. Ezt megerősítette a július 1-jén Budapesten megtartott kormányzati csúcs is, amelyen a szerb kormány csaknem teljes létszámban vett részt. Úgy vélem, az aláírásra került megállapodások, elsősorban az infrastrukturális fejlesztések összehangolásáról szóló szándéknyilatkozat vagy az 50 szerbiai diák magyarországi tanulását lehetővé tévő egyezmény hozzájárul ahhoz, hogy ezt a viszonyt tovább erősítsük. A két kormány folyamatos kapcsolatban van egymással, az együttműködés rendkívül szoros. A munkát jelentős módon megkönnyíti, hogy a két kabinet több tagja között is nemcsak jó munkakapcsolat, de személyes rokonszenv is kialakult. Fontosnak tartom, hogy különböző kívülről érkező hatások ellenére az országaink közötti jó viszonyt fenntartsuk, az elmúlt években elért eredményeket minden körülmények között megőrizzük.

Ismert e szerb állampolgárok száma akik megkérték, és azoknak akik megkapták a magyar útlevelet a kettős állampolgársági egyezmény alapján (oly alapon ha valakinek az elődje magyar állampolgár volt)? Vajon a szerbiaiak továbbra is tömegesen kérik, vagy csökken a számuk?

- Magyarországon 2011 óta összesen 750 ezer állampolgársági kérelmet nyújtottak be, közülük több mint 700 ezren tettek állampolgársági esküt. A Vajdaságban, ismereteink szerint ,meghaladja a 130 ezer főt azoknak a száma, akik magyar állampolgárságot kértek és kaptak. Az érdeklődés továbbra is nagy mindkét szerbiai magyar képviseleten, a belgrádi nagykövetségen és a szabadkai főkonzulátuson, az ugyanakkor érzékelhető, hogy az igénylők száma már nem olyan magas, mint egy-két évvel ezelőtt.

Vannak-e nyitott kérdések Szerbia és Magyarország között, amelyek megoldásra várnak?

- Országaink között jelenleg nincs nyitott kérdés. Ha arra gondol, hogy az illegális migráció témaköre nyitott kérdésnek számít-e a magyar-szerb kapcsolatokban, válaszom egyértelműen nem. Magyar részről több alkalommal is világossá tettük, hogy a vonatkozó magyar lépések nem Szerbia ellen irányulnak, ennélfogva nem is jelenthetnek nyitott kérdést kapcsolatainkban. Szeretném egyúttal jelezni, néhány hónappal ezelőtt még volt egy nyitott kérdés a kapcsolatainkban. Ez azonban, Aleksandar Vučić miniszterelnök úrnak és kormányának köszönhetően 2014 októberében megszűnt létezni. A szerb kormány ugyanis 2014. október 30-án hozott döntést arról, hogy eltörli azt a korábbi kormányhatározatot, amely 1945 elején kollektív bűnösséggel sújtotta három sajkás falu magyar lakosságát. Úgy vélem, Vučić miniszterelnök úr és kormánya nagyon bátor döntést hozott tavaly ősszel. Magyar részről nagyra értékeljük e lépést és hálásak vagyunk ezért, valamennyi kétoldalú megbeszélésen kifejezzük köszönetünket e gesztusért. Az előttünk álló időszakban arra kell törekednünk, hogy a gazdasági, kulturális, oktatási kapcsolatokat erősítsük.

Hogy áll a Belgrád-Budapest vasútvonal építése? ŠMit fog jelenteni a vasútvonal a két ország viszonyában?

- A felújítás megkezdésére vonatkozó előkészületek a tervek szerint haladnak. Szeptember elején Magyarország megkapta a kínai féltől a Belgrád-Budapest vasútvonal beruházásának finanszírozási ajánlatát. Határozott szándékunk, hogy a beruházás finanszírozásával kapcsolatos valamennyi szerződés a novemberi pekingi Kína–Kelet-Közép-Európa csúcson aláírásra kerülhessen. Ezt követően megkezdődhet a felújítás, ami a 166 kilométeres magyar szakaszon 472 milliárd forintba fog kerülni, ez hozzávetőleg 1,5 milliárd EUR. A Belgrád-Budapest vasútvonal modernizálása olyan nagyszabású közlekedési fejlesztést jelent a két ország között, amilyenre még nem volt példa. Hozzájárulhat ahhoz, hogy szerb termékek a jelenleginél lényegesen gyorsabban érjék el Magyarországon keresztül Közép- és Nyugat-Európát, a magyar termékek pedig Szerbián keresztül Délkelet-Európát. A vasút felújítása, a menetidő lerövidítése és a modern vasúti kocsik forgalomba állítása révén ösztönzően hathat a turizmusra is, de hozzájárulhat ahhoz is, hogy a személyforgalom növelésével csökkentse a ma még az autóutakra háruló hatalmas forgalmat.

Hogyan ítéli meg Magyarország és Szerbia gazdasági együttműködését? Lát-e lehetőséget a jelentős növekedésre, és ez melyik területen lehetséges?

- Gazdasági-kereskedelmi kapcsolataink évek óta folyamatosan és dinamikusan bővülnek. 2014-ben rekordévet zártunk a kétoldalú kereskedelmi forgalomban, ez magyar adatok szerint meghaladta az 1,7 Mrd EUR-t. 2015 első féléves adatai szerint az idei évet ismét nagyon jó eredménnyel zárhatjuk. Ehhez többek között az is szükséges, hogy magyar vállalatok minél nagyobb számban jelenjenek meg a különböző szerbiai nemzetközi vásárokon, kiállításokon. Nagykövetségünk erőfeszítéseinek köszönhetően a májusi újvidéki mezőgazdasági vásáron 45, a júniusi szabadkai vásáron pedig több mint 20 magyar cég jelent meg. Hozzáteszem, mindkét alkalommal konkrét üzletkötésekre is sor került, ami egyértelműen alátámasztja imént megfogalmazott gondolatomat. A kereskedelmi kapcsolatok bővítéséhez a vásárokon való magyar megjelenés mellett fontos a befektetések számának és arányának növelése is. A legjelentősebb magyar vállalatok évek óta jelen vannak a szerbiai piacokon és a rendelkezésemre álló információk szerint további befektetéseket terveznek. Célom az, hogy a jövőben más magyar vállalatok is megjelenjenek Szerbiában és remélem, hogy nagyköveti mandátumom ideje alatt sor fog kerülni az első jelentősebb magyarországi szerb befektetésre is. A további előrelépéshez az is szükséges, hogy pontosan meghatározzuk azokat a területeket, amelyeken való együttműködésből kölcsönös előnyeink származnak. Úgy vélem, e terület elsősorban a mezőgazdaság, a turizmus és az energetika lehet. Fontosnak tartom kiemelni azt is, hogy a Magyar Nemzeti Kereskedőház belgrádi képviselete 2015 őszén, előreláthatólag október végén megkezdheti működését. Az Eximbank belgrádi irodája ugyancsak ez év őszén nyílhat meg. Mindkét képviselettől a gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok további élénkülését várjuk.

Magyarország támogatta Szerbia európai integrációját. Mi a véleménye, milyen tempóban halad a folyamat és mik a fő problémák?

- Valóban, Magyarország évek óta Szerbia EU-csatlakozásának egyik legelkötelezettebb támogatója. E tekintetben nemcsak verbális kommunikációt folytattunk, hanem érdemi lépéseket tettünk. 2015. március 1-je óta a szerb kormány munkáját segíti az egyik legjobb magyar integrációs szakértő, dr. Iván Gábor, aki komoly tapasztalatokkal bír a csatlakozási tárgyalásokat, valamint a tagállami működést illetően is. Tevékenységével mind a szerb, mind a magyar kormányzat elégedett. A magyar diplomácia 2014. január 21-éig azon dolgozott, hogy Szerbia mielőbb megkezdhesse a tárgyalásokat Brüsszellel, majd pedig azon, hogy mielőbb megnyílhassanak az első tárgyalási fejezetek. Megítélésem szerint Szerbia felkészült a fejezetnyitásra, amelyre az év vége előtt sor kell kerüljön. A tárgyalások lefolytatásának időkerete azonban nemcsak azon múlik, hogy a szerb államigazgatás mennyire felkészült, hanem azon is, hogy az Európai Unió mikor lesz felkészült az új tagállamok felvételére. Ebben természetesen nincs semmi új, hiszen Magyarország, sőt valamennyi csatlakozni kívánó ország esetében is ez volt a helyzet. Arról azonban biztosíthatom a szerb kormányt és a szerb közvéleményt, hogy a magyar kormányzat álláspontja Szerbia EU-csatlakozási folyamatát illetően nem fog változni. Alapvető érdekünk, hogy Szerbia mielőbb az EU teljes jogú tagja legyen, ehhez készek vagyunk mindennemű támogatást megadni a szerb kormányzat számára a jövőben is.

Milyen a magyar nemzeti kisebbség helyzete Vajdaságban? Elégedett-e Ön, mit kellene még tenni?

- A vajdasági magyar közösség helyzetét az elmúlt időszakban jelentősen meghatározta az a tény, hogy legjelentősebb politikai szervezetük, a Vajdasági Magyarok Szövetsége 2014 áprilisában kormányzati tényezővé vált. A már említett kormányhatározat, amely eltörölte a három sajkás falu lakosságát kollektív bűnösséggel sújtó korábbi határozatot, hatalmas erkölcsi elégtételt jelentett a vajdasági magyarság számára. Meggyőződésem, hogy a VMSZ kormányzati szerepvállalása jelentősen hozzájárult ehhez. A vajdasági magyarság helyzetén, megítélésem szerint, jelentősen javíthatnak a küszöbön álló fejlesztések: a Belgrád-Budapest vasútvonal felújítása, a Szeged-Szabadka-Bácsalmás-Baja vasútvonal felújítása, az új határátkelőhelyek nyitása. E fejlesztések nemcsak a vajdasági magyarság érdekeit szolgálják, hanem a térségben lakó valamennyi szerb állampolgárét is. A vajdasági magyarság helyzetének javítása nem lehetséges, ha a két kormány nem folytat érdemi párbeszédet vagy a vajdasági magyarság és a szerb lakosság, valamint a különböző politikai, kulturális, oktatási szervezetek között nincs megfelelő kommunikáció. Az előrelépés szempontjából fontos lenne, ha a Kisebbségi Vegyesbizottság mielőbb megtartsa következő ülését. A magyar társelnök július végén kijelölésre került Kalmár Ferenc személyében.

(Igor Ćuzović)